Nagy örömünkre 2 csoportban tudtunk dolgozni. A 3 edző egymást váltogatva, változatos erőnléti és állóképességi edzéseket tartott.
A gyerekek nagyon jól reagáltak a terhelésre, és látszott rajtuk, hogy jól esett egy kis hajtás. Természetesen azért volt izomláz, de ennek ellenére tudtak dolgozni, tehát nem estek túlzásba az edzők. Egy ilyen edzőtáborban ugyanis a fejlesztés van előtérbe helyezve, és nem a kimerülés.
A gyakorlatokat a gyerekek saját korosztályukhoz képest is pontosabban hajtották végre, mely azt eredményezte, hogy mindig jutott idő játékra. A játék pedig ugyanolyan szükséges, mint a kemény edzés.
Fiatalok erőfejlesztésére külső ellenállást főként a saját testsúlyt alkalmazunk. Medicinlabdát és kisebb súlyokat, stb. 14 év felett komolyabb erőfejlesztésre lehet szükség bizonyos esetekben, így teljesen elfogadható, ha az edző ilyen feladatokat ír elő.
ÉS...
Ugyan a karate igen sokoldalúan fejleszti az egyént, mégis szükséges ilyen alapozó szakaszokat beiktatni. Mert teljesen értelmetlen "csak" a technikát elsajátítani, ha nem párosul mellé kellő erő, gyorsaság és állóképesség.
Egy igazi "ütközet"ben ha csak technika van, akkor az illető úgy érzi, hogy csak piszkálják, ahelyett, hogy megütnék, ugye sejthető mi lesz annak a vége, ha vissza tud támadni az illető, mert a támadás komolytalan erővel van végrehajtva, még ha a kivitelezés óramű pontossűgú is. Ha helyes a technika és nincs mellette erőfejlesztés, nem párosul a technika erővel, a küzdelem elég gyorsan eldől, hiszen a technikai tudás ez esetben mellékessé válik. Ugyanez a helyzet a gyorsasággal is. Csak erő, gyorsaság és technikai tudás nélkül igencsak kevés, és értelmetlen. Így sokoldalúan kell magunkat fejleszteni, bízni a senseiünk, edzőnk tudásában, hogy nem ad értelmetlen feladatokat, akkor sem, ha mi nem értjük, mi miért van, vagy szükséges. Észre kell venni, el kell kapnunk magunkat, mit kerülünk... ugyanis ott van a bibi, és ha mi nem változtatunk a hozzáállásunkon, azaz
- csak kataedzésre járok,
- csak kumite edzésre járok,
- nem szeretem, ha erősítés van,
- én nem csinálom ezt a feladatot...
...nos, bajban leszünk. (És akkor nem is beszéltünk arról, hogy egy kohai mikor kellene, hogy nemet mondjon a feljebbvalójának.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése